Kóstoló társammal, Tamással, ismeretlen sorrendben kóstoljuk végig az alábbi söröket. Segítőnk számozott pohárba tölti nekünk és mi kóstolunk vakon.
Elmondható, mind átment a vizsgán. Opálos búzás testükön szép, tartós, fehér hab képződött. Illatukban és ízükben már jelentős eltérés volt. A totál gyümölcsös, banánostól egészen az enyhén kesernyés, savanykáson át.
Vakon:
Első pohár: gyümölcsös, banános de érzek benne egy kis barackot is, szép opálos illata kellemes, szép a habja közepesen tartja magát (Pécsi)
Második pohár: illata kevésbé búzás, sokkal áttetszőbb, inkább savanykás, kevésbé édes, gyümölcsös jegyeket kicsi hiányolom (Perlenbacher)
Harmadik pohár: illata kevésbé határozott, kevésbé testes, összességében kiegyensúlyozott, visszafogott (Paulaner)
Negyedik pohár: harsány illatú és ízű, narancsos, vagyis inkább narancshéjas, lakik benne koriander, édes, gyümölcsös (Soproni)
Ötödik pohár: talán ez a legbúzásabb, bár kissé testetlen, a korty végén ismerős keserűt érzek, de nem tudom kötni egyikhez sem, citrusos (Edelweiss)
Hatodik pohár: utoljára szerintem a legunalmasabbat sikerült kóstolni, híg egyszerű, mint a faék, enyhén citrusos (Hofbrau)
Ütött a sorrend, rendesen meglepődtem. Az általam eddig lesajnált magyarok végeztek az élen és basszus az eddig favorizált Edelveiss nálam az utolsó és Tamásnál is csak a negyedik lett.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése